A fatimai üzenet nem egy letűnt kor emléke. Ma is megszólít, talán még sürgetőbben, mint korábban. A világ bizonytalanságai, a szívünkben hordozott terhek és a mindennapok zajában egyre inkább vágyunk a csendre, az iránymutatásra, arra a békére, amely nem körülményeinkből, hanem Istennel való kapcsolatunkból fakad.
A Szűzanya ebben a kilencedben nem kész válaszokat ad, hanem imádságra hív, megtérésre vezet, és a Fiához irányít. A Szűzanyához forduló imádság soha nem marad válasz nélkül. Lehet, hogy nem úgy és nem akkor kapjuk meg, amit kérünk, de mindig megkapjuk azt, amire szükségünk van: világosságot, erőt, türelmet, vagy éppen a békét, amely átsegít a legnehezebb időszakokon is.
Ez a kilenced annak csendes tanúsága, hogy az ég nyitva áll előttünk, és a mennynek szíve van: egy anyai szív, amely lehajol hozzánk, magához ölel, és Krisztushoz vezet.
